A Verhovna Rada által szeptember 5-én elfogadott „Az oktatásról” szóló törvénynagyszabású reformokat indít el egy olyan ágazatban, amely a szovjet idők óta alig változott. Tulajdonképpen a jelenleg hatályos oktatási törvényt is még a szovjet időkben, 1991 tavaszán fogadták el. Azóta számtalan módosításon esett át.
Az új törvényen több mint három évig dolgoztak, a szavazáson pedig az Ellenzéki Blokk és a Szvoboda kivételével valamennyi parlamenti párt támogatta. A Rada döntését nyilvánosan támogatta Porosenko elnök is, így a törvényt minden valószínűség szerint aláírják, és hatályba lép. Milyen változások várhatók tehát az oktatásban? Erről szól a Teksty portál cikke.
1. Nem csupán tudás, hanem készségek
Az ukrán oktatásnak, elsősorban az iskolai oktatásnak, a gyerekek nagy mennyiségű információval való „tömésének” és a „bemagolta – felelt – elfelejtette” elvén alapuló tanításnak a gyakorlatától át kell térnie a gyerekek kompetenciáinak fejlesztésére. Az Új Ukrán Iskolának a gyerekekben a következőket kell fejlesztenie: „az értő olvasást, a gondolatok szóban és írásban való kifejezésének képességét, a kritikai és rendszerszintű gondolkodást, az álláspont logikus megindokolásának képességét, a kreativitást, a kezdeményezőkészséget, az érzelmek konstruktív kezelésének, a kockázatok felmérésének és a döntéshozatalnak a képességét, a problémamegoldást, a másokkal való együttműködés képességét”.
A törvényben rögzített normák nagy része tulajdonképpen éppen ezt a célt szolgálja, amelynek elérése érdekében az oktatási intézmények, a pedagógusok, a szülők és maguk a tanulók is nagy cselekvési szabadságot kapnak.
2. Háromszintű, 12 éves iskola
A gyerekek általában 6 éves korukban, de mindenképpen legkésőbb 7 évesen kezdik az iskolát, és 12 évig tanulnak.
A középfokú oktatás elemi (4 év, 1–4. osztály), alapfokú (5 év, 5–9. osztály) és profilos (3 év, 9–12. osztály) szintre oszlik. Az 5. osztálytól a gyerekek gimnáziumokban tanulnak, a 9. osztály elvégzése után pedig líceumokban (felső tagozatos vagy profilos iskolákban) folytatják tanulmányaikat, vagy szakképzésben vesznek részt.
Minden szint elvégzése után a tanulók tudását állami záróvizsgával mérik fel. A 4. osztály után ez monitoring lesz, a 9. után pedig teljes értékű külső független tesztelés.
Az elemi iskola a legkülönfélébb formákban működhet: egy vagy több osztállyal, azonos vagy különböző korú tanulókkal, egy vagy több tanítóval. A törvény az elemi iskola működését „bármely más olyan formában” is lehetővé teszi, „amely a legkényelmesebb és legcélszerűbb ahhoz, hogy a gyerekek az elemi oktatás standardjának megfelelő elemi oktatásban részesüljenek”.
A líceumok akadémiai vagy szakmai irányultságúak lesznek, vagy egy líceumon belül különböző irányultságú osztályok működnek. Az akadémiai líceumokban a tanulók alaposan felkészülhetnek a felsőoktatásra, a szakmai líceumokban pedig középfokú végzettséget és egyúttal első szakmát szerezhetnek. A képzés bennük a mostani két év helyett három évig tart. A plusz egy év megoldja a mostani kétéves felső tagozaton tapasztalható katasztrofális időhiány és a végzős diákok túlterheltségének problémáját.
Minden líceum önálló jogi személy lesz, és általában külön épületben kap helyet. A líceumokat nem egyszerűen a hagyományos iskola felső osztályaiként, hanem önálló intézményekként képzelték el, mégpedig meglehetősen nagyokként, ahol minden évfolyamon legalább 4–5 osztály működik, mindegyik saját szakirányával. Ennek megfelelően jóval kevesebb lesz belőlük, mint a mostani 11 osztályos iskolákból. A líceumokba való átlépés sem lesz olyan észrevétlen, mint most: a 9. osztályt végzők ZNO-t (külső független tesztelést) tesznek, és annak eredményei alapján, versenyvizsga útján kerülnek be a választott líceumba.
A többi iskolába a gyerekeket felvételi verseny nélkül veszik fel – kivéve, ha több a jelentkező, mint a hely (ilyenkor elsőbbséget élveznek azok a gyerekek, akik az adott iskola körzetében laknak).
Az új rendszert fokozatosan, hogy ne mondjuk, nagyon lassan vezetik be. Az elemi iskola 2018. szeptember 1-jétől, az alapfokú 2022. szeptember 1-jétől, a profilos pedig 2027. szeptember 1-jétől indul. A törvény ugyanakkor lehetőséget ad arra, hogy a hároméves profilos képzést korábban vezessék be – akár egyes intézményekben, akár országszerte. Az Oktatási és Tudományos Minisztérium nem zárja ki a reform felgyorsítását és a teljes értékű 12 éves iskola bevezetését már a 2022–23-as tanév szeptember 1-jétől.
Erre akkor kerülhet sor, ha a társadalom a reform első éveiben felismeri annak fontosságát, az oktatási és a költségvetési rendszer pedig teljesen felkészül a változásokra.
3. Szakképzés
A 9. osztály elvégzése után a gyerekek szakmai kollégiumokban tanulhatnak, ahol szakmát szerezhetnek a teljes középfokú végzettség megszerzésével egyidejűleg vagy anélkül is.
4. Hároméves alapképzés és kétéves mesterképzés
A bachelor-diploma megszerzéséhez a hallgatók nem négy, hanem három évig tanulnak. A mesterképzés viszont hosszabb lesz: a mostani másfél év helyett két évig tart. A mesterképzésre a ZNO eredményei alapján lehet bejutni.
5. Az iskolák autonómiája és a tanárok nagyobb szabadsága
Az oktatási intézmény egyszerre több oktatási szinten és többféle oktatási formában is folytathat oktatási tevékenységet, és ehhez szervezeti egységeket hozhat létre. Elméletileg tehát létezhet olyan intézmény, amely egyesíti az óvodát, az elemi iskolát, a gimnáziumot, a líceumot, az egyetemet, a szakmai kollégiumot és a zene- vagy művészeti iskolát. Ehhez csak a megfelelő engedélyeket kell megszerezni és akkreditáción kell átesni.
Az oktatási intézmények más jogi személyekkel oktatási, oktatási-tudományos, tudományos, oktatási-termelési és egyéb társulásokat hozhatnak létre.
Az összes oktatási intézmény – az óvodáktól az egyetemekig – sokkal nagyobb szabadságot kap. Eddig (2014 óta) csak a felsőoktatási intézmények rendelkeztek autonómiával.
Mostantól az iskoláknak, óvodáknak és más, bármilyen tulajdonformájú oktatási intézményeknek önkormányzati testületi szerveik lesznek – felügyelő (gondnoksági) és tantestületi tanácsok, szülői tanácsok stb. –, amelyek a legfontosabb döntéseket hozzák. A felügyelő (gondnoksági) tanácsnak, amelyre a fenntartó átruházhatja jogköreit, nem lehetnek tagjai az adott oktatási intézmény dolgozói és tanulói.
Az iskola vagy óvoda igazgatóját 6 évre választja meg egy pályázati bizottság, amely más iskolák, a helyi hatóságok, a pedagógusképző felsőoktatási intézmények oktatói és a civil társadalom képviselőiből áll. A pályázaton való részvételhez az államnyelv szabad ismerete és felsőfokú végzettség szükséges, de a fenntartók további képesítési követelményeket is támaszthatnak a jelöltekkel szemben.
Az igazgató önállóan veszi fel helyetteseit és a többi pedagógust. Az oktatási intézmény bármely megüresedett állásra pályázatot írhat ki, de a lényeg az, hogy a kinevezések a helyi hatóságok jóváhagyása nélkül történnek, amelyre jelenleg szükség van.
Az oktatási intézmények és a pedagógusok önállóan állítják össze a tanterveket, amelyeket a tantestület javaslatára az intézmény vezetője hagy jóvá. Az egyetlen követelmény, hogy megfeleljenek az Oktatási és Tudományos Minisztérium által elfogadott állami oktatási standardoknak.
A tanár szabadon dolgozhat saját program szerint, és maga választhatja meg, milyen formában adja át a tananyagot a gyerekeknek. A minisztérium ugyanakkor mintaprogramokat dolgoz ki azoknak a tanároknak, akik nem akarnak vagy nem tudnak saját programot kidolgozni.
A törvény megszünteti az iskolák minősítési eljárását és a helyi oktatási osztályok jogát az iskolák ellenőrzésére.
Magukat a tanfelügyeleteket megszüntetik, a módszertani irodák munkatársai pedig ellenőrzések helyett az oktatási intézmények támogatásával és segítésével foglalkoznak. Ezeket az intézményeket kizárólag az Állami Oktatásminőségügyi Szolgálat ellenőrzi. Az intézmény tervszerű auditjára, amely magában foglalja az engedélyezési feltételek betartásának ellenőrzését is, 10 évente egyszer kerül sor.
6. Legfeljebb 12 évig lehet valaki igazgató
A vezetői tisztség betöltésének időbeli korlátozása a felsőoktatási intézményekről az összes oktatási intézményre kiterjed. Nem lesznek többé élethosszig tartó megbízatású iskolaigazgatók. Egy személyt legfeljebb két egymást követő hatéves ciklusra lehet igazgatóvá választani, utána más beosztásban dolgozhat ugyanabban az iskolában, vagy pályázhat egy másik iskola igazgatói tisztségére.
7. Magasabb tanári fizetés
A legalacsonyabb kategóriájú tanár alapbére három minimálbér lesz. Ezt a szintet fokozatosan, 2023-ig érik el. Ha azonnal bevezetnék, ez az alapbér 9600 hrivnya lenne, a különféle pótlékokkal pedig a tanárok még többet keresnének. Ehhez azonban legalább 87 milliárd hrivnyát kellene előteremteni a költségvetésből, ami irreális.
Amikor a törvény szerzői ezt a normát megfogalmazták, a minimálbér megegyezett a munkaképes személyek létminimumával. 2017. január 1-jétől azonban, már a törvény első olvasatban történt megszavazása után, a minimálbért két létminimum összegében állapították meg: 1600 helyett 3200 hrivnyában, így az oktatási törvényjavaslat költsége több tízmilliárddal nőtt.
Ezért a második olvasatra a Verhovna Rada oktatási bizottsága módosítást vezetett be a szövegbe, a három minimálbért négy létminimumra (jelenleg 6736 hrivnya) cserélve. A törvény plenáris ülésen történő tárgyalásakor azonban Julija Timosenko kezdeményezésére a módosítást elvetették.
És bár a fizetések fokozatos emelésére 5 év áll rendelkezésre, ezt a normát enyhén szólva nehéz lesz teljesíteni. Így ha az elnök aláírja a törvényt, és az hatályba lép, bérezési normáit nyilvánvalóan a 2018-as költségvetés elfogadásakor mindenképpen felülvizsgálják. A tanárok fizetése nőni fog, de hogy mennyivel, azt nehéz megmondani.
A legalacsonyabb képesítésű tudományos-pedagógiai dolgozó fizetése legalább 25%-kal magasabb lesz, mint a legalacsonyabb kategóriájú tanáré. Minden következő kategóriába tartozó dolgozó alapbérének legalább 10%-kal kell emelkednie.
8. A tanárok önkéntes tanúsítása
Minden pedagógusnak és tudományos-pedagógiai dolgozónak, mint eddig is, kötelező továbbképzésen részt vennie, ez az eljárás azonban gyökeresen megváltozik. Ezeket a szolgáltatásokat különböző állami, kommunális és magánintézmények, valamint megfelelő engedéllyel rendelkező civil szervezetek nyújthatják. A tanár maga választja meg, hol vesz részt továbbképzésen, ez több különböző intézmény is lehet; a képzés teljes időtartamának 5 év alatt legalább 150 órát kell kitennie.
A továbbképzés helyett a tanár saját kezdeményezésére önkéntes tanúsításon vehet részt, amely a tantárgy ismeretét és a korszerű oktatási módszerek elsajátítását igazolja. A tanúsítás után a tanár három évre szóló tanúsítványt és 20%-os fizetési pótlékot kap, valamint más pedagógusokat is taníthat.
9. Inkluzív oktatás és a bentlakásos intézetek profilváltása
A törvény ösztönzi a sajátos nevelési igényű gyerekek, az árvák és a nehéz sorsú családokból származó gyerekek oktatását a hagyományos iskolákban. A sajátos nevelési igényű gyerekek szüleinek kérésére az iskoláknak külön osztályokat kell létrehozniuk, ahol ezek a gyerekek tanulhatnak. Szükség esetén a sajátos nevelési igényű gyerekek később kezdhetik az iskolát, és hosszabb ideig tanulhatnak.
A hallássérült gyerekek számára jelnyelvi oktatás feltételeit teremtik meg.
2021. december 31-ig minden bentlakásos iskolának vagy hagyományos iskolává, óvodává vagy más, minden gyerek számára elérhető oktatási intézménnyé kell válnia, vagy a szociálpolitikai minisztérium rendszerébe tartozó gyermekotthonná. Az egyes bentlakásos intézmények sorsáról a megyei tanácsok és a Kijevi Városi Tanács döntenek.
10. Oktatási körzetek
Egy adott területen belül a különböző oktatási intézmények (beleértve az iskolán kívüli oktatási, kulturális és sportintézményeket is) egységes oktatási körzetet alkotnak, amelynek sajátos központja a bázisiskola lesz, amely a más településekről érkező gyerekek szállítása szempontjából kedvező helyen fekszik, és képzett szakemberekkel, valamint korszerű felszereléssel rendelkezik.
11. Ukrán nyelv
Az oktatási folyamat minden oktatási intézményben ukrán nyelven zajlik. A nemzeti kisebbségek képviselőinek joguk van az óvodák külön csoportjaiban és az elemi iskola külön osztályaiban tanulni, ahol az oktatási folyamatban az ukrán mellett az adott kisebbség nyelvét is használják.
Az 5. osztálytól kezdve a teljes oktatás ukrán nyelven folyik; kivételt csak az őshonos népek képviselői (elsősorban a krími tatárok) képezhetnek, akik a felső tagozat végéig megtarthatják a kétnyelvű oktatást.
Az elsősök számára ez a rendszer 2018. szeptember 1-jétől lép életbe, azok számára pedig, akik korábban kezdték tanulmányaikat nemzetiségi kisebbségi nyelvű iskolákban, 2020. szeptember 1-jétől; e három év alatt a kisebbségi nyelvű iskolákban fokozatosan nő az ukrán nyelven oktatott tantárgyak száma.
Az ukrán nyelv tanulása minden oktatási intézményben kötelezővé válik (beleértve a felsőoktatási intézményeket is, amelyek közül soknál „A felsőoktatásról” szóló törvény alapján megszüntették az ilyen oktatást).
Az oktatási intézményekben az oktatási programnak megfelelően egy vagy több tantárgy két vagy több nyelven is oktatható – az államnyelven, angolul, illetve az Európai Unió más hivatalos nyelvein. Érdemes megjegyezni, hogy az EU 24 nyelve között Ukrajna egyes nemzeti kisebbségeinek nyelvei is szerepelnek – a román, a magyar, a lengyel, a bolgár, a szlovák stb.
Az orosz nyelv viszont nem tartozik az EU nyelvei közé, ezért még egyes tantárgyakat (magát az orosz nyelvi kurzust kivéve) sem lehet majd oroszul oktatni sem az alapfokú, sem a profilos iskolában, sem a zene- vagy művészeti iskolákban, sem az egyetemeken vagy szakmai kollégiumokban.
A törvény nyelvi cikke, amelynek végleges szövegét a különböző frakciók, az oktatási minisztérium és szakértők képviselőiből álló munkacsoport még a törvényről való szavazás napján fogalmazta meg, már kiváltotta Moszkva, Budapest és Bukarest negatív reakcióját, formálisan azonban sem Ukrajna ellenfeleinek, sem partnereinek nincs mibe belekötniük – a cikk normái egyértelműen megfelelnek mind az alkotmányunknak, mind az Ukrajna által ratifikált nemzetközi szerződéseknek.
A kisebbségi jogok védelmének szintje az új törvényben így is jóval magasabb, mint az ukránok védelmének szintje például Romániában vagy Magyarországon, Oroszországról nem is beszélve.
12. Információs átláthatóság
Minden oktatási intézmény köteles honlapján (vagy fenntartója honlapján) nyilvánosan hozzáférhetővé tenni a tevékenységére vonatkozó összes fontos információt.
A törvény ilyen információnak tekinti többek között az alapító okiratot, az engedélyeket, az intézményi akkreditációról és a programok akkreditációjáról szóló tanúsítványokat, az intézmény szerkezetét és irányító szerveit, a személyi állományt, az oktatási programokat, az oktatási folyamat nyelveit, a megüresedett állásokat és pályázatokat, a tárgyi-technikai felszereltséget, a kollégiumok meglétét, a bennük lévő férőhelyeket és a szállás díját, a minőségellenőrzés eredményeit, az éves beszámolót, a felvételi szabályzatot, a sajátos igényű személyek számára biztosított hozzáférhetőségi feltételeket, a tandíj összegét, a kiegészítő szolgáltatások jegyzékét és árát stb.
Kötelező közzétenni a költségvetést és a beérkezett, illetve felhasznált összes pénzeszközről szóló pénzügyi beszámolót, a jótékonysági segítségként kapott áruk, munkák és szolgáltatások jegyzékét azok értékének feltüntetésével, valamint a jogszabályok által nem tiltott egyéb forrásokból kapott pénzeszközökre vonatkozó információkat.
13. Akadémiai integritás
A törvény kötelezi az oktatási folyamat résztvevőit az akadémiai integritás betartására.
Az akadémiai integritás megsértésének minősül a plágium, az önplágium (amikor valaki korábbi tudományos eredményeit újként tünteti fel), az adatok kitalálása vagy meghamisítása, a puskázás, a csalás, a vesztegetés és az elfogult értékelés.
Az integritás megsértőjét a tudományos fokozat vagy cím odaítélésének megtagadása, a már odaítélt fokozatok, címek, képesítési kategóriák visszavonása, illetve bizonyos tisztségek betöltésének jogától való megfosztás fenyegeti. A tanulókat és hallgatókat az integritás megsértése miatt a vizsga, dolgozat stb. megismétlésére, a kurzus újbóli elvégzésére kötelezhetik, megfoszthatják ösztöndíjuktól vagy kedvezményeiktől, illetve kizárhatják az oktatási intézményből.
14. Több finanszírozási forrás
Az állam a mostanihoz hasonlóan támogatást (szubvenciót) biztosít a helyi költségvetéseknek az általános középfokú oktatásra, beleértve a szakképző intézményekben folyó középfokú oktatást is. Ezen intézmények szakmai komponensét túlnyomórészt a regionális költségvetések finanszírozzák.
Az állam finanszírozza a felsőoktatási intézmények államilag támogatott helyein folyó képzést, valamint a hiányszakmák szakembereinek képzését a szakképzési rendszerben.
A helyi hatóságoknak és önkormányzati szerveknek megfelelő feltételeket kell teremteniük az oktatási intézmények működéséhez, többek között épületeket kell biztosítaniuk számukra, és meg kell szervezniük a gyerekek szállítását a szomszédos falvakból a bázisiskolákba.
Az óvodai és az iskolán kívüli oktatást túlnyomórészt a helyi költségvetésekből finanszírozzák, amelyek a decentralizációnak köszönhetően három év alatt több mint kétszeresükre nőttek. Az óvodák, valamint azok a magániskolák, amelyek megindokolják a képzés költségeit, minden gyerek után kiegészítő támogatást kapnak az állami költségvetésből.
Összességében minden oktatási intézmény jogosult lesz különböző szintű költségvetésekből, valamint bármilyen, törvény által nem tiltott forrásból pénzt kapni. Az oktatási intézmények önkéntes adományokat, pályázati támogatásokat, osztalékot, szülői és magánpartneri segítséget stb. fogadhatnak el, fizetős szolgáltatásokat nyújthatnak, értékesíthetik a műhelyeikben vagy termelőegységeikben előállított termékeket stb. Az összegeket minden intézmény szabadon fordíthatja alapító okiratban rögzített tevékenységére, az átmenetileg szabad pénzeszközöket pedig állami bankokban helyezheti el.
15. Ahhoz, hogy a törvény teljes mértékben működjön, még számos dokumentumot kell elfogadni
„Az oktatásról” szóló törvény alapdokumentum, amely más törvényekre (amelyek közül eddig csak „A felsőoktatásról” szóló törvényt fogadták el) és végrehajtási jogszabályokra hivatkozik.
Ahhoz, hogy a reform teljes erővel beinduljon, minél előbb el kell fogadni a középfokú oktatásról és a szakképzésről szóló törvényeket, az Adótörvénykönyv és a Vámtörvénykönyv módosításait, amelyek csökkentik az oktatási intézmények adóterheit, valamint más jogszabályokat, továbbá létre kell hozni vagy át kell szervezni az új oktatási jogszabályok által előírt irányító szerveket.
Az új oktatási törvény elfogadása tehát korántsem az utolsó, de meghatározó lépés az oktatási reform útján, amely kijelöli annak fő tartalmát és irányát. Az oktatásra mindenképpen változások várnak, amelyek eredményeit csak az évek múltával tudjuk majd értékelni.
https://www.volynnews.com/news/society/15-tez-novoho-zakonu-pro-osvitu/