Magyar Українська

Történetünk

A mezővári iskola története

Váriban már a XVI. századtól működött iskola. Erről több feljegyzés is tanúskodik. Az   1595-ös papi gyűlésen Váriban a Beregi Tractus első jegyzőkönyvébe, a 28. lapon azt írták, hogy a Vári iskola tanulói hazakísérték a Badalói rektort, amely alátámasztja, hogy már akkor is voltak diákok Váriban. Ezeknek a diákoknak a tartásáról a falu népessége gondoskodott. Mivel már ekkor virágzott itt az oktatás a Vári Gimnázium révén, sok fiúból lett pap, akik az akkori szokás szerint hazájukról való „Vári” melléknevüket többnyire megtartották. Itt jegyzik fel, hogy 1600-ban a rektor Simegi (Simegius) P. János, 1628-ban pedig Sántai (Szántói) Miklós volt.

1649-ben írták össze a fizetéseket az egyházmegye könyvébe. Itt Váriról megjegyzik, hogy a hídnál lévő malomnak a Szombati vámja a diákoké. Valamint a másik két vízimalom vámjának a harmada is az övék, mivel azt a rektort illeti.

A borsovai vár legendája

A borsovai várhoz tartozó legendát a Rákóczi virágai c. gyűjteményes kötet örökítette meg a legrészletesebben. Az alábbiakban a legenda rövid tartalmát közöljük.

Amikor Attila és vezérei Etelközből lassan haladtak honuk felé, hogy elfoglalják, mint Leventának utódai őseiknek földjét, amelyet egykor Bendegúz utódai szereztek meg. Hangos kürtölések közt értek Halicsig. Halics régi lengyel város, őseink útjukat errefelé vették, és a város alatt tábort ütöttek.

Szengor, Zalán vezér alattvalója, Borzsa várában lakott. Jegyben járt a Halicsi fejedelem egyik lányával.